Bákászmese

Tudod, hogy születik a jó gyerek? Elmesélem. Mi, bákászok teremtjük őket. Nem mindig, persze hogy hogy nem. Sok gyerek magától is szüleinek tetszőn viselkedik. De olykor, ritkán, még ma is előfordul, hogy egy szülő dühében ráripakodik vásott kölykére. Elvisz a hidegbákász, eljön érted a bakurász, ijesztgeti. Márpedig, ha háromszor kimondja, mi, bákászok meghalljuk. Olyan ez nekünk, mint a harangszó, egy fényes pecsét, ami glóriaként ragyog a gyerek feje fölött. Bizony, ősi idők óta, ha valaki háromszor szólít minket a gyerekéhez, azt nekünk ajánlja, a miénk. Egyikünk követni kezdi ekkor, megismeri az ízét, a szagát. A gyerek persze szeme sarkából lát minket, éjjel sikoltva ébred, amikor az ablaka alatt leselkedünk, vagy az ágya alatti sötétbe bújva várunk. Ó, mily édes gyönyörűség! A szülő persze nyugtatja, lehordja ekkor. De a gyerek tudja.

Aztán egy este, amikor egyedül kell kimennie pisilni, vagy az udvarra szénért, a bákász ott várja a sötét sarok mögött. Megragadja, zsákba tömi a rossz gyereket, és viszi, egyenesen a tanyájára, régi pincék beszakadt üregébe, poros padlások befalazott zugába. Itt lassan lefejti a félelemtől bénult gyerek bőrét, kortyonként élvezi ki fájdalmát és félelmét. Halkan vihog ilyenkor a bákász. Ezután felölti a gyerekbőrt, nincs is annál kényelmesebb, hogy még a kakasszó előtt visszaérjen, immár jó gyerekként, új szüleihez. Mindent megadna a bákász ilyesmiért. Tudjátok miért van ez így? Mert a megnyúzott gyerek a következő éjfélkor maga is bákásszá válik, csontjai lassan, fájdalmasan csavarodnak, ujjaiból karmok, állkapcsából tűfogak sarjadnak. Hogy aztán holdtalan éjeken a gyerekek ajtaja előtt szimatoljon, otthonuk melegére, szüleik ölelő karjára vágyva, mindhiába. Vágyja ezt, pedig saját szüleik egykor eltaszították, rémisztették, félelmet ültetett a szívébe, hogy aztán a bákásznak vesék. Mégis vágyja, mindennél jobban. Akár jó is lenne már. Jó lesz, bármi is az ára. Ezért bújik a bákász gyerekbőrbe. És ezért nevel sok durva szülő olyan jó gyereket, aki belül valójában bákász.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük