A hódító
Trgzyx ilyen szörnyen ellenséges bolygót még sosem látott ezelőtt. A lábai végét borító tapadókorongok heves borzongásba kezdtek a gondolatra, hogy esetleg értelmes élet jöhet létre egy ilyen kietlen helyen.
Kirándulás és limonádé
Egy kirándulás vicces pillanatképe uzsis-zacsival és Lajos bácsival.
A bánatos grófnő
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a világon egy grófnő, akiről az hírlett szerte a birodalomban, hogy ha ő egyszer beleszeret egy férfiba, az a férfi egy éven belül megtalálja élete szerelmét egy másik nő személyében.
Bákászmese
Tudod, hogy születik a jó gyerek? Elmesélem. Mi, bákászok teremtjük őket.
Vízöntő (1)
Zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna, amikor megérkeztem az elhagyatott hegyi kúriához, ahol a néhai tengődött.
Merengő
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a Földön egy apa, aki elhagyta a családját.
Béka béke
Egy napja kaptuk a megbízást, és a magunkfajta utazó zsoldos társulat bizony minden útjába keveredő pénzkereseti lehetőséget megragad. Valami banya elátkozott egy helybéli nemes fiút, aki pár nap alatt békává változott.
Mosodás
Adler leroskadt a székre.
– Ajjajj!
Arra gondolt, hogy mennyi dolga lesz holnap, ha a Nagyúr visszatér. Amikor leszáll egy bolygóra, mindig rengeteg mocskot szed össze.
– Ajjajj!
Arra gondolt, hogy mennyi dolga lesz holnap, ha a Nagyúr visszatér. Amikor leszáll egy bolygóra, mindig rengeteg mocskot szed össze.
Hitelesség
1849-ben Flaubert és barátja, Du Camp megmásszák a nagy Kheopsz-piramist, aminek a tetején Flaubert megtalálja egy Humbert nevű roueni parkettakefélő, potenciális szatír névjegyét.
Az alku
Hol volt, hol nem volt, alapítottak egyszer egy társadalmat, amelyben nem a pénz szolgált fizetőeszközül, hanem az idő.
Magány
- Mi a baj?
- Semmi.
- Még mindig haragszol?
- Nem.
- Akkor miért nem szólsz hozzám?
- Semmi.
- Még mindig haragszol?
- Nem.
- Akkor miért nem szólsz hozzám?
Virtualitás
Gazdának hátat fordítva üldögéltem az asztalon, farkamat lógatva, a mancsomat kezdtem nyalogatni. Kicsit megbántódtam, hogy így rám ripakodott.
Visnu lábnyoma
Ha hiszed, ha nem, egyszer réges-régen a mi falunkban is itt járt a hatalmas Visnu.
A lovas kislány
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy farmon egy kislány, aki minden idejét a lovaglásnak szentelte.
A történetek nem fogynak el
Anton az ablaknál állt, és az ötvenemeletnyi mélységben mozgó, száz és száz idegen fajból összeálló, színes hullámzó, hömpölygő folyamot nézte...
Az Éjszaka Ura
Az Éjszaka Ura arcára rántotta ékkövekkel kirakott maszkját. Döngő léptekkel végig ment a dohos alagúton egészen a tükörig, még egy pillanatra megnézte magát benne, majd átlépett rajta.
Fenevad.gov.hu (2)
Kovács vonásairól lefoszlik a megjátszott derű, ridegen…
Egyezményes jel
Az Ember a Földről érkezett, űrhajója csupán az imént landolt ezen a vadidegen égitesten.
Egy gombóc
Szeretem ezt a fagyizót. Minden vonz, ami reá jellemző, talán az életkorunk miatt.
Az újságíró és a tanker
Az utolsó reggelen arra ébredt, hogy nem süt be a nap az ablakon, ahogy általában. Kikászálódott az ágyból, és elhúzta a vékony, sötétítő függönynek még csak tréfából se nevezhető homokszínű szövetet, amely eddig sosem állt ellen a reggeli fénynek.
Egy gigászi fémtestet pillantott meg, hatalmas monstrumot, amely mint egy mítoszokból előkeveredett szörnyeteg közeledett hozzá.
Egy gigászi fémtestet pillantott meg, hatalmas monstrumot, amely mint egy mítoszokból előkeveredett szörnyeteg közeledett hozzá.
A hínár és a Nap
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a tenger mélyén egy magányos hínár. Elégedetten tengette napjait a vízben, mígnem a századmagával sütő Nap ki nem szárította a feje felől a tengert.
Csend a lelke mindennek
Mielőtt kimondunk egy gondolatot, sokáig gyötrődünk rajta. Eljátszadozunk, kacérkodunk velük, hogy teóriákat gyártva különböző végkifejleteken tanakodjunk, amiknek talán sohasem volt létjogosultságuk.
Woodoo
Késő délelőtt, a Floridai napfény besüt a tárgyalóterem ablakán. A tárgyalás nyilvános, így több érdeklődő is jelen van.
A kezdő
A főszerkesztő arra tippelt, hogy vagy simán elmekórtani esettel vagy a minősített szemtelenség egy ritka kirívó megnyilvánulásával van dolga.
Néhány csepp vér
A hústorony ujjai közt karcsú fiola jelent meg, Géza pedig a direkt erre fenntartott, laboratóriumi tisztasági tűjével megszúrta a saját hüvelykujját.
A cápa
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer az óceánpart közelében egy ifjú cápa. A város lakói a csodájára jártak, mert hamar elterjedt köreikben, hogy ez az állat olyan szelíd, hogy még a gyerekek is incselkedhetnek vele.
Kötéltánc
Három napja vártuk. Csak aszalódtunk a napon. Néha a nagyvitorla árnyékában találtunk menedéket, néha csak a sapka ellenzője bújtatott.
Fenevad.gov.hu (1)
Az üvegen át a külvilág egy kis darabja látszik: buja, szinte már őserdei rengeteget idéző növényzet, ezer ágra sütő napsugarak.
Fehér és fekete
Három esztendő telt el, mire a köd felszállt, ekkor azonban azokat a színeket is magával vitte az enyészetbe, amelyek már a leszállta előtt is a világban voltak. Az emberek ezután mindent szürkének láttak, még a színpompás virágokat is.
Eryx falai alatt
Addig-addig halasztgattam a döntést, míg kicsúsztam az időből.
A hercegnő gyöngyórája
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl létezett egyszer egy picinyke királyság.
A parti
Úgy éreztem, eljött az a pillanat, amikor besurranhatok a gazdagok világába, és következmények nélkül belekóstolhatok az elit nagystílű életvitelébe.
Az Idő Eltöltésének Művészete (2)
Munka után Péter hazament agglegénylakásába. Máskor ilyenkor letelepedett a televízió elé, és egyik csatornáról a másikra váltogatva nézte a bűnügyi sorozatokat.
A szökés
Hol volt, hol nem volt, létezett egyszer a galaxis legeldugottabb szegletében egy felfordult bolygó, amelyet csupa ítélőbíró lakott.
A gazdag ember és a gödör
Hol volt, hol nem volt, termett egyszer a város szívében egy rejtélyes gödör, amely olyan mély volt, hogy még lámpával sem lehetett lelátni az aljára. Senki sem tudta, hogyan került oda, s az emberek féltek tőle, mert egy fekete lyukhoz hasonlóan viselkedett.
Angyaltorzó
Zölden lobbant a szeme, mintha nem is ember lenne. A gyerek keményen megvetette lábát a kopott padlószőnyegen, felszegte csepp állát, összefonta sovány, beesett mellkasa előtt vézna karját.
Amit nem vitt el a víz
A legvégén a Föld megelégelte a kirablását és nem esett eső többet, így kiszáradtak a patakok, folyók, tavak. Az erdők kiégtek, a hajdan zöld gabonaföldek szikkadt mezővé színtelenedtek. Kiszáradt a Duna is, a Fekete-erdő fenyői tűlevelei aszottan, zizegve hullottak alá a kirepedezett mederbe.
A mágikus birodalom
Hol volt, hol nem volt, létezett egyszer a Földön egy mágikus birodalom. Az emberek magas, vaskos falakat építettek eköré a birodalom köré, hogy kívül tartsák az illetéktelen betolakodókat.
Vízöntő (2)
A dolgozószoba parkettája megreccsent, mintha csakugyan felém lépkedett volna valaki.
Újrakezdés
Figyeltem. Először tudatosan szegeztem tekintetem a körülöttem történő eseményekre,
aztán csak hagytam, hogy hatást gyakoroljanak rám.
aztán csak hagytam, hogy hatást gyakoroljanak rám.